Utánpótlás-válogatottak

A tehetségek kiválasztásának már utánpótláskorban meg kell kezdődnie. Ennek során az MLSZ szakemberei olyan fiatal játékosokat keresnek, akik rendelkeznek azokkal a mentális, fizikai és technikai képességekkel, amelyek alapján nemzetközi szinten is jegyzett játékossá válhatnak és bekerülhetnek a jövő felnőtt válogatottjába. Ehhez a kiválasztott játékosok megfelelő versenyeztetésére van szükség.

Az utánpótlás-válogatottak elsődleges feladata a kiemelten tehetséges fiatal játékosok azonosítása, emberi és sportolói támogatása, valamint a fejlődésükhöz szükséges környezet megteremtése. A nemzetközi szinten versenyképes játékos átlagon felüli játékhelyzet teremtő és megoldó képességgel rendelkezik, és ezt a tudást magas színvonalon, versenyhelyzetben is képes alkalmazni. Fokozatosan, az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, meg kell tanítani a gyerekeket nyomás alatt játszani és fel kell készíteni őket a felnőtt labdarúgásra jellemző eredmény- és teljesítménykényszer által meghatározott környezetre. Másodlagos célként jelentkezik az utánpótláscsapatok játékának folyamatos fejlődése. Az eredményesség – főleg a fiatalabb korosztályos válogatottak esetben – még kevésbé hangsúlyos elvárás.

Az utánpótlás-válogatottaknál végzett munka kiegészítésként tekintendő, a képzés fő színtere a játékosok klubja, kiemelkedő eredmény tehát kizárólag a nevelőegyesület hatékony közreműködése esetén érhető el.

 

Játékfelfogás

AZ MLSZ meghatároz olyan stílusjegyeket, amelyek az utánpótlás-válogatottak közös szakmai irányvonalának keretrendszerét képezik. A csapatok játékfelfogása a játék négy fázisában összhangban van a nemzetközi labdarúgásban megfigyelhető irányvonalakkal, hiszen az utánpótlás-válogatottak egyik fő célja felkészíteni a korosztályos játékosokat a modern labdarúgás támasztotta követelményekre. A mérkőzések során a csapataink az optimális kockázatvállalás mellett – mely függ az ellenfél játékerejétől – kezdeményező játékfelfogásra törekszenek.

Labdabirtoklás

Labdabirtoklásban csapataink célja a bátor támadójáték, a labda megbecsülése mellett folyamatosan keresve az előre játék lehetőségét. A terület leghatékonyabb kihasználásával már a kapustól törekszünk a labdakihozatalokra, a támadás felépítésénél minél több passzsáv megteremtésével létszámfölényt kialakítani a labda körül. Játékosainknál a kreatív kombinatív játék mellett támogatjuk az 1v1 elleni szituációk felvállalását.

A támadásban aktívan nem részt vevő játékosok már helyezkedésükkel a labdabirtoklásnál felkészülnek az esetleges labdavesztésre, a gyors átmenetre. Labdavesztésnél azonnal visszatámadunk, törekedve az ellenfél azonnali nyomás alá helyezésére; valamint játékhelyzettől függően a gyors visszarendeződésre a labda vonala mögé.

Labdaszerzés

Akárcsak labdabirtoklásban, labdaszerzésnél is a bátor, kezdeményező, ugyanakkor tudatos és szervezett labdaszerzés a szándékunk a pálya különböző zónáiban. Védekezésben igyekszünk leszűkíteni a területet és létszámfölényt kialakítani a labda körül. Célunk az ellenfél nyomás alá helyezése, mélységi játékának megakadályozása, az ellenfél labdavesztésének kikényszerítése (csapdázás).

Labdaszerzés esetén az ellenfél rendezetlen védelménél keressük az azonnali mélységi játék lehetőségét. Azonban ha az ellenfél gyorsan lezárta a területeket, akkor a labdát megbecsülve felépítjük a támadásunkat folyamatosan keresve az előrejáték lehetőségét.

Kiválasztás

Az utánpótlás-válogatottak játékos-keretének összeállítása a korosztályokért felelős szövetségi edzők feladata, azonban az ő munkájukat megkönnyítendő az MLSZ egységes alapelveket fogalmaz meg. A válogatottak szakvezetőinek az utánpótlás-bajnokságokban csapatot indító klubokkal folyamatos kapcsolattartásra, információcserére kell törekednie, a szövetségi szakemberek a klubok edzéseit és mérkőzéseit rendszeresen látogatják, amelyet dokumentálnak is. Emellett a válogatottaknál félévente ún. szakmai napok kerülnek megrendezésre, amelyre meghívást kapnak az utánpótlás-nevelő klubok vezetői és edzői is, itt a klubok szakembereinek is lehetősége nyílik betekintést nyerni a válogatottaknál folyó szakmai munkába.

A korosztályos válogatottakba történő kiválasztás összetett feladat. A klubok ajánlásai jó kiindulási pontot jelentenek, ezt egészíti ki az MLSZ játékosmegfigyelői tevékenysége, illetve fontos mutató a folyamatos játéklehetőség minél magasabb szintű bajnokságban. A játékosok mentális-fizikai állapota, teljesítménye, viselkedése erősen változó lehet fiatal korban, az MLSZ feladatának tekinti, hogy ezekről a változásokról értesüljön, szükség esetén a játékosok számára támogatást nyújtson.

Törekedni kell a válogatott játékosok teljesítményének részletes nyomon követésére a válogatott összetartások idején is. A fiatalok optimális fejlődése érdekében a labdarúgók között versenyhelyzetre van szükség, a játékosoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a helyük megtartásáért is legalább annyit kell dolgozni, mint a beválogatásukért.

A biológiai érettség jelentős eltéréseket mutathat azonos korú, fiatal labdarúgók esetén. Az MLSZ fontos feladatának tekinti a későn érő játékosok feltérképezését és támogatását is.

 

Versenyeztetés

Az utánpótlás-válogatott játékosok versenyeztetésének legfőbb színterei az alábbiak:

• Kiválasztó táborok

Ezeken a fiatalabb (U15, U16) korosztályok számára megtartott rendezvényeken történik meg a korosztály legjobb játékosainak azonosítása, illetve a válogatottakkal szemben megfogalmazott követelmények ismertetése.

• Hazai felkészülési mérkőzések

Magyarországi rövid (3-4 napos) edzőtáborok, ahol az adott korosztály egy – általában idősebb játékosokból álló – hazai klubcsapattal játszik mérkőzést. Az események célja az új kerettagok beillesztése, a játékosok és a csapatmunka fejlesztése, valamint a taktika mérkőzés körülmények közötti gyakorlása.

• Nemzetközi felkészülési mérkőzések

Hazai vagy külföldi rendezésű, 4-5 napos edzőtáborok, amely során egy dupla mérkőzésre kerül sor egy másik ország korosztályos válogatottja ellen. Jellemzően nemzetközi szabályok szerint, hivatásos játékvezetők közreműködésével lejátszott edzőmérkőzések, amelyek nemzetközi mérkőzés szituációkban teszik próbára a válogatott játékosaink, csapataink felkészültségét.

• Nemzetközi tornák

Hosszabb, akár 7-10 napos rendezvények (UEFA vagy saját esetleg külföldi szervezésben), mely felkészíti a játékosokat az UEFA selejtezőkön várható mérkőzésterhelésre.

• Európa-bajnoki selejtező

A legmagasabb rangú és legnagyobb kihívást jelentő események. A célok között itt már megjelenik az eredményesség, a rendezvények továbbjutásos rendszerben kerülnek kiírásra, a válogatottak szereplése alapján az UEFA rangsorolja a tagországokat.

 

Az utánpótlás-válogatottak vezetője:

Fehér Péter